Kapcsolódás önmagunkhoz, másokhoz, természethez. A kapcsolódáshoz nyugalom, lelassult figyelés, megfigyelés kell. És kell az is, hogy egy kicsit letegyük a kütyüket. Vagy, legalábbis használjuk őket úgy, hogy az élő, személyes kapcsolódásokat segítsék.

 

A kurzusainkban sok-sok természeti képet képzeltünk el együtt, mert a természet erejéből és szépségéből tudunk leginkább töltődni és kitisztítani magunkból a feszültséget. 

Ha a múltkori posztunkat olvastátok, akkor lehet, hogy már találtatok magatoknak családi erőhelyet! Ha megvan, menjetek el oda, vagy keressetek még csodás helyeket. Próbáljátok ki, milyen az, amikor igazán figyeltek. Figyeljetek lazán, lágyan, csak engedjétek el a gondolatokat. Az ilyen figyelés meditatív pillanatokat hoz!

 

1. Én lesz szoktam ülni egy fa tövébe, és igyekszem elcsendesedni. Figyelem a madarakat: Hány féle madár hangot hallani? Hány féle pillangót látni reppeni?

 

2. Amikor találok egy szép nagy fát, amely hívogató, üldögélek alatta és figyelek. Igyekszem nem gondolkodni. Ha találtok egy ilyen fát üljetek le ti is figyelni. Majd képzeljétek el, mi lehet ennek a fának a története? Miket látott már élete során? Milyen bölcs tanácsai lehetnek? Ebből írhattok egy közös mesét, amikor tovább sétáltok.

 

3. Amit a leginkább élvezek az erdei sétákon, azok a vadvirágok és növények. Hétről hétre mindig újabbak bukkannak fel. Elkezdtem őket figyelni, és tényleg izgalmas amikor kiderül, hogy a rengeteg “gaz” között valójában mennyi gyógynövény van! Próbáljátok ti ki! Ha az ember figyel, óhatatlanul elkezd kapcsolódni. Az egyik legjobb növényhatározó app a “Picture this”, azonnal megmondja, mit látunk, csak be kell fotózni a növényt. (Angolul van, de a google lefordítja pikk-pakk.)