Ma egy különleges nyári kalandra hívunk! Közeledik az augusztus, a csillaghullás hónapja. Ezért most egy igen érdekes témáról írunk nektek: az álmokról. Ha szoktatok álmodni, ha nem, megtudhatjátok, hogyan használjátok az álmodást útmutatásul. Néha megtapasztalunk olyan álmokat, melyek megmutatják egy-egy helyzet megoldását. Például az édesanyám, aki tolmács, egy álomból megtudta egy francia szó jelentését, amire sehol sem bukkant rá.
 
Nekem is volt olyan álmom, amikor megküzdöttem egy démonnak öltözött félelmemmel és láttam, hogy ahogy képessé válok nemcsak rettegni, hanem szembenézni vele és megküzdeni, a rettenetesen ijesztő valami átalakul egy pici, jelentéktelen lénnyé, leveszi az álruháját, majd elsétál.
 
Az álmodás néha egy egészen misztikus kaland. Hogy lehet előidézni, hogy akkor jöjjön ilyen álom, amikor mi szeretnénk? Képzeljétek, még erre is van módszer! Máris elmeséljük:
Először is, az álmokat érdemes leírni. Ha valaki nem emlékszik az álmaira, próbálja meg leírni őket, amikor vannak. Vehettek egy szép füzetet, amibe öröm írni. Minél több álmot sikerül leírunk, annál jobban fogunk emlékezni rájuk. Az álmodást a meditálás is segíti. A meditáció során érzékenyebbé válunk az intuitív élményekre, így az álmokra is.
A meditáció és a az álmodás kulcsa a szándék. Nem akarattal, küzdve igyekszünk elérni valamit, például azt, hogy a gondolataink elcsendesedjenek, hanem egyértelműen megfogalmazzuk a szándékunkat, arra figyelünk, de közben ellazítjuk magunkat. Így teszünk az álmodással is. Az emlékezést segíti, ha szándékként megfogalmazzuk, hogy emlékezni fogunk az álomra.
A tudatos álmodásnak sok szintje van, ezt emberek sokat gyakorolják. Mi most a kezdeti lépésekkel fogunk megismertetni. Aki szeretne többet hallani róla, írjon a kommentbe, szívesen megírjuk a kifinomultabb praktikákat is.
Az első lépés, a szándék kitűzése és hogy elkezdjünk emlékezni az álmokra. Először ezt gondoljuk végig:
 
– ki volt benne?
– milyen érzésünk volt a helyzetben?
– emlékeztet-e valamilyen élethelyzetre?
– tapasztaltunk-e valami újat vagy ismerőset ebben a helyzetben?
– milyenek a viszonyok a szereplők között?
– mit tennénk az álomban, ha bármit meg tudnánk tenni?
 
Második lépés a tudatosság gyakorlása az álmainkban.
Rögtön felmerül egy izgalmas kérdés: amikor álmodunk, honnan tudjuk, hogy álmodunk? Annyira valóságosnak tűnik! A haladóbbaknak erre is vannak technikák. Aki a tudatosságban és intuicióban erős, képessé válhat arra, hogy az álomban ellenőrizze-e, hogy álmodik-e és rájöjjön, hogy valóban nem a nappali valóságot éli. Ehhez is szükséges a szándék és az a tudat, hogy ha az álom nem valós, akkor irányítható. Nem kell feltétlenül, hogy csak történjenek velünk az események, lehetünk mi a rendezők is. Ezt hívják éber álmodásnak.
 
Önmagában az a gondolat, hogy az álmainkban a kezünkbe tudjuk venni az irányítást, rendkívül izgalmas. A buddhisták ugyanis az gondolják, hogy a nappali életünk is inkább álomra hasonlít, amelyben fel kell ébrednünk. Ebből az is következik, hogy ha képessé válunk az álmainkban is kérdést feltenni, tiszta tudattal jelen lenni, meglátni a választ – azaz olyan pozicióba kerülni, amelyben nemcsak történnek velünk az események, rájövünk, hogy ezt a napi életünkbe is képesek vagyunk belevinni, talán könnyebben, mint hisszük.
 

© 2023 Családi meditáció - Minden jog fenntartva!