Hempereg a gyermekem a szobájában, a telefonját nyomkodja, amikor hazaérek és nem a felvételi teszteket és a házi feladatát írja, ami engem megnyugtatna. Megy fel a pumpám pillanatok alatt. Mit tegyünk ilyenkor?

Tégy úgy, mintha mi sem történt volna, kapd el a gyermeked tekintetét, és fordulj sarkon. Hagyd el a gyerekszobát!

Kint a konyhában gyakorold a paraszimpatikus idegrendszert bekapcsoló légzéstechnikát. Ez felelős a nyugalmi állapotunk létrehozásáért. Belégzésre számolj háromig, tartsd bent a levegőt háromig, fújd ki a levegőt háromig és tartsd kint a levegőt háromig. Ebből legalább 10 kört végezz el! Lehet eddigre megérkezik a gyermeked, de lehet nem.

A) Ha nem, akkor gondold át, hogy miként alakítotok ketten ki egy szabályrendszert a felvételire való készülést illetően.

B) Ha igen, akkor kérd meg, hogy hozzon egy papírlapot, amire leírjátok a felvételiig a heteket és megbeszélitek, hogy hogyan ossza be az idejét. Ebben ő legyen az ötletelő, mi szülők pedig csak finomítgassunk a tervein.

C) Beszéljétek meg, hogy ha ezt nem követi, akkor milyen szankciók érvényesek rá. Ezeket is tőle várd és ne te akard megmondani a büntetés erejét. Kicsit igazíthatsz rajta, de az ötlet tőle érkezzen.

Ha nem sikerül tartani a tervet, akkor kb. fél óra múlva, amikor már kiment belőled a gőz, beszélgessetek, hogy mi van vele, mi van a suliban, mi van a barátokkal és mit szeretne a hétvégén csinálni. Lehet, hogy elfáradt? Lehet, hogy kudarc élménye volt vagy valami más bántja?

A lényeg, hogy ordibálás, büntetés helyett közelítsük meg a problémát együttérzően!