A szorongás, feszültség és idegesség érzése sajnos mindannyiunk kellemetlen ismerőse. Mindennap rengeteg a feladat, logisztikázunk az iskolában/munkában és otthon, néha olyan, mintha csak futnánk az események után. Tervezni muszáj, az pedig gyakran behozza a jövőhöz kapcsolódó aggályainkat.

A félelmeink jó része táplálkozik múltbeli tapasztalatokból is, néha nem is a miénkből, hanem a felmenőinkéből. Zengenek a fejünkben a családi mondatok, bölcsességek és azok a dolgok, amitől óva intettek minket.

Mit lehet ezzel tenni? Mit jelent az, hogy “ ne legyél a múltban és ne legyél a jövőben, légy a jelenben”?

Ez azt jelenti, hogy egy pillanatra megállunk. Lelassítjuk az eseményeket és megfigyelő állásba helyezkedünk. Figyelünk mindenfajta minősítés nélkül, azaz semmire nem mondjuk, hogy ez jó-e vagy rossz. Az van, ami van. Például kapunk egy feladatot, amit meg kell oldanunk. Adott esetben azt érezzük, hogy ez megoldhatatlan a számunkra, s emiatt azonnal bekapcsol a pánik üzemmód. Eszünkbe jut, hogy régen sem tudtunk ilyet megoldani, tartunk attól, hogy mi lesz, ha nem sikerül és sorjáznak a gondolataink, amik azt mondják, hogy miért lehetetlen az egész.

Ehhez képest amikor a jelenben vagyunk, akkor figyelünk. Ha jön egy kellemetlen érzés, tudatosítjuk magunkban, hogy ez egy érzés, a mi reakciónk. Lélegzünk, megfigyeljük, megnyugszunk. Miután ez megtörténik képesek vagyunk csak arra figyelni, ami a feladat és arra, hogy elinduljunk a megoldások irányába.

Nem azon gondolkozunk, hogy mi volt, mi szokott lenni, mi az akadály és nem tartunk attól, hogy mi lesz. Mint amikor a sportoló a mozdulataira figyel, nem azon gondolkozik, hogy nyerni fog-e. Így tud mindent beleadni és így tudja átélni a flowt. Tehát a pillanatban levés hozadéka az elfogadás, gördülékenység és jó érzések.

A pillanatban levés szerencsére tanulható! Egyre több kutatás igazolja, hogy milyen nagy eredményeket lehet elérni a stresszkezelés, nyugalom és örömérzés tekintetében a meditáció segítségével.